Kávézom, este fél kilenckor. Normális ez?

  Volt egyszer, hol nem volt, Magyarországon, hol máshol?

  Régi, kopott, házak de tiszta porták jellemzik a kisváros lakótelepét. Történt egyszer, hogy az egyik utcában megjelentek a kotrógépek. A lakók egymást kérdezték, hogy mi történik, miért vannak itt a kotrógépek. Senki nem tudta, míg nem az egyik ház lakója elárulta, hogy tudja a kotrógépek titkát. Elmondta szomszédainak, hogy azért vannak ott kotrógépek, hogy kiássák a földet, amelybe új beton villanyoszlopokat helyeznek. A szomszédok bólogattak, egyetértettek abban, hogy milyen jó, hiszen fejlődik a lakótelep. A régi fából készült villanyoszlopok megérettek  a cserére. Szó szót követett és a jól értesült lakó kikotyogta, hogy az új betonoszlopok az utca másik oldalára kerülnek, nem pedig oda, ahol a jelenlegi oszlopok állnak.Ezen meglepődtek a lakók és ez már nemigen tetszett nekik, hiszen semmi bajuk nem volt az oszlopok jelenlegi helyével. A nemtetszés morgolódásba ment át, amikor kiderült, hogy a villanyoszlopok cseréje nem végig lesz az utcán, hanem csupán pár házat érint az oszlopok áthelyezése az első útkereszteződésig történik meg. Úgy néz majd ki, hogy pár ház előtt az utca egyik oldalán lesznek az új betonoszlopok és tovább az utca hosszában maradnak a régi felén a régi oszlopok.

  Miután a jól értesült lakón kívűl senkinek nem tetszett az elképzelés a lakók egyike ismerte a képviselőjük telefonszámát, felhívta és kérte, hogy jöjjön el az utcába, mivel gondjuk van a telepítendő villanyoszlopokkal.

  A képviselő megérkezett, tudott a villanyoszlopok telepítéséről.A felháborodott lakóknak elmagyarázta, hogy ez a modernizáció és ez a haladás. A másik oldalra való telepítést is megmagyarázta, a tervezőkre hivatkozott és tájékoztatta a lakókat, hogy azok így találták praktikusnak. Hogy miért csak pár házat érint a csere? Nincs pénz a teljes utcára. A lakók legyintettek. Tudomásul vették, beletőrődtek, hogy úgyis úgy van, ahogy fenn eldöntik, ők kicsik ahhoz, hogy beleszóljanak az ilyen dolgokba.

  A lakók lassan hazamentek, ki fejcsóválva, ki legyintve, csupán egy maradt ott a képviselővel. A képviselőn látszott, hogy mennyire büszke magára,hiszen ékesszólásával meggyőzte az embereket. Az utolsó képviselővel maradt lakó próbált érvelni . A képviselő nem is figyelt az érvekre, hanem kérte a lakót, mutassa meg melyik az ő portája. Az meg is mutatta , habár nem értette , miért is kérdezte ezt a képviselő. A kapu húsz- huszonöt centivel kinnebb volt helyezve, mint a szomszédok kapuja. A képviselő a tulajdonos felé fordult és emelt hangon kérdezte, hogy van-e engedélye a kapu ily módon való kihelyezéséhez. A tulajdonos meglepődve válaszolta, hogy az előző tulajdonosok egyike helyezte annyira ki a kaput, neki pedig semmi köze hozzá. A képviselő elmondta, hogy ebből még baja eshet, utána fog nézni miért is van kinnebb a lakó kapuja. A lakó megértette, hogy nem kell tovább firtatnia az oszlopok telepítését, ezért megköszönte a képviselőnek, hogy eljött tájékoztatni és elköszönt.

  A képviselő megnyert egy újabb csatát, elégedetten munkába indult. A kocsmába ment. Ott tartotta a fogadóórát.